Share:

Kerttervezés: 10 tipp a környezetbarát kerthez

A tudatos kerttervezés elengedhetetlen ahhoz, hogy kevés karbantartást igénylő, környezetbarát kerttel rendelkezzünk. Íme 10 tipp a sikerhez.

A Jövő Öko-Nemzedéke (JÖN) Alapítvány tavaszi szemléletformáló kampánya, a Tudatos Tavasz keretein belül, illetve annak részeként kiemelten foglalkozik a kertészkedéssel és annak népszerűsítésével. Célunk az, hogy minél többen fogjanak hozzá az önellátáshoz, a saját bió zöldségének a megtermeléséhez, hiszen hosszú távon ez az egészséges életmód záloga.

Köztudott, hogy aki kertészkedik mozog, jó levegőn és a napon van. Ilyenkor az emberi test és lélek is megújul. Sok ismert kertész igencsak hosszú időt élt vagy él meg.

A környezetvédelem még sosem volt ennyire fontos és akinek van kertje, akár ebben a pillanatban is elkezdheti. A kert környezetbarát megtervezése és fenntartása nem csak a természet megóvásában segít, hanem gyönyörű és csalogató kertet varázsol otthonunkba, amit ráadásul karbantartani is igen egyszerű. Az alábbi 10 tipp figyelembe vételével bárki belevághat a kis gondozást igénylő udvar berendezésébe, amely a világot kicsit zöldebbé teszi.

  1. Válassz őshonos növényeket!

Az udvar növényeinek és fáinak kiválasztásakor a lakhelyeden őshonos növényeket igyekezz választani! A hazai fák és növények a madaraknak és lepkéknek, de más helyi élőlényeknek is élőhelyet biztosítanak, miközben a helyi csapadékmennyiséghez és az éghajlathoz igazodnak. Miután elültettük őket, nagyon kevés gondozást igényelnek, mert természetes módon ellenállnak a helyi kártevőknek és betegségeknek. Ráadásul mivel nincs szükség műtrágyára, gyomirtóra vagy kiegészítő öntözésre sem, könnyű és olcsó a fenntartásuk, így pedig környezetbarát is.

  1. Mulcs

Az organikus mulcsok, mint a faapríték, a kéreg vagy a fenyő tűlevelei számos előnnyel bírnak. A mulcs szabályozza a talajhőmérsékletet és megtartja a nedvességet, segítve ezzel az ültetvények életben tartását és óvja egészségüket, valamint gátolja a virágágyásokban a gyomnövekedést, lehetővé téve a könnyebb gyomlálást. Ahogy az organikus talajtakaró fokozatosan lebomlik, plusz tápanyagokat is juttat a talajba. A fák alatti talajon a mulcs nemcsak a gyökér körüli nedvesség megtartásában segít, hanem csökkenti a gyepünk lábnyomát is. A füves pázsitok vízzárók, a mulcsozás pedig akár 50 százalékkal is csökkentheti a kültéri vízhasználatot. Ha még több vizet spórolnál, akkor meg kell fontolnod a gyep teljes eltávolítását…

  1. Füvesítés helyett talajtakaró

A talajtakarónak számos előnye van a füves gyepekkel szemben. A talajtakaró befedi a földet és nincs, vagy csak kevés szükség van fűnyírásra, nem kell többet öntözni, sőt rovarölőre és gyomirtóra se lesz szükség. Az árnyas területeken például a moha gyönyörű gyepet képezhet. A moha még a nagy nyári hőségben is zöld marad, és semmivel sem összehasonlítható érzés mezítláb sétálni rajta. A lóhere pedig az állandóan napsütéses részeken kiváló talajtakaró. Aszályos időben is zöld és édes illatú, valamint lágy és puha tapintású marad, emellett segít megelőzni a talaj tömörödését is. Ha a méhek számára szeretnél élőhelyet biztosítani, akkor hagyni kell, hogy a lóhere gyep kivirágozzon. Ha ez nem tetszik, nem kell aggódnod – csak néha kaszáld le, hogy elősegítsd a növekedést és egyúttal távol tartsd a méheket. A kúszó évelőnövények is jó talajtakaró pázsitot alkotnak, csodálatos illatuk van és kevés gondozást igényelnek, közben pedig puha érzést biztosítanak a talpunknak.

  1. Tartsd magasan és szárazon a füvet

Kaszáláskor hagyd magasabban a füvet (a teljes magasságának legfeljebb a harmadát vágd le egyszerre), de gyakrabban nyírd. A gyep így több vizet tart meg és egészségesebb lesz. Fűnyíráskor arra is figyelj, hogy hagyd a levágott részeket a gyepen. A levágott fű ugyanis 75-85 százalékban víz, gazdag nitrogénben és nedvesen, valamint egészségesen tartja a gyepet. Ha egyáltalán nem tudod elviselni az otthagyott levágott füvet, akkor még mindig dobhatod a komposztálóba.

  1. Kezdj komposztálni

A komposztálás csökkenti az általunk előállított szemét mennyiségét és közben természetes, ingyenes trágyát is termel. A saját komposztálódhoz csak egy meleg, részben napos területre van szükség, meg némi termőföldre. Ha szeretnéd a komposzthalmot elrejteni a szemek elől, akkor egy komposztáló ládával könnyedén megteheted.

I. Komposztáló-szépségverseny nyertese a Cinege Tanya I. Komposztáló-szépségverseny nyertese a Cinege Tanya

A kijelölt területen a komposzthoz hozzá lehet adni a háztartási és kerti hulladékot, beleértve a gyümölcs- és zöldségmaradékot, tojáshéjat, újságokat, faforgácsot, gyomot és kartont. Ez a keverék biztosítja a megfelelő környezetet a komposztkészítő rovaroknak, 6-9 hónap múlva pedig gazdag, tápláló komposzt áll majd az újdonsült kertészek rendelkezésére. Fontos, hogy állati eredetű törmelékeket ne dobj a komposztba!

  1. Gyűjtsd be az esővizet

Az esővíz gyűjtése az egyik legegyszerűbb módja a zöld kertészkedésnek. Az összegyűjtött esővízzel lehet locsolni a növényeket, virágokat, zöldségeket, ezzel pedig a kültéri háztartási vízhasználat mennyiségét jelentősen csökkenthetjük. Összegyűjthetjük a tetőről és ereszcsatornáról lefolyó vizet, amivel megelőzhetjük, hogy szennyeződések jussanak a vízellátásba. Akár vizeshordókat, akár tartályokat használsz az esővíz gyűjtésére, jelentősen csökkented a vízlábnyomodat.

  1. Teraszosítsd a lejtőket

A meredek lejtőkön nehéz füvet nyírni és a gondozásuk is nehéz, ráadásul eróziót okoznak és az esővíztől vízmosások alakulnak ki rajtuk – tehát két környezetvédelmi aggály is felmerül velük kapcsolatban. A teraszosítás azonban hatékony és vonzó megoldás az erózió és a lefolyás megelőzésére. A teraszon a meredek lejtőn levő szakaszok sík, ültetett területekké válhatnak, amelyek tökéletesek a virág- vagy gyógynövény kertek kialakítására, vagy cserjék ültetésére és a mulcs számára is. Ezek a lapos, beültetett területek lehetővé teszik az esővíznek, hogy az ágyások földjébe leszivárogjon ahelyett, hogy leömlene a domboldalon. Bár a teraszosítás kicsit drágább lehet, de az eredmény gyönyörű lesz és jótékony hatással van a tájra is.

  1. Ültess esőkertet

Különösen azokon a területeken, ahol az esővíz medencékbe szokott gyűlni, az esőkertek jó megoldást jelenthetnek, mert a csapadékvizet összegyűjtik és megszűrik. Az esővíz folyásirányának megfigyelése után, annak megfelelően, már meglévő, vagy mesterségesen kialakított mélyedésekbe tereljük a vizet. Az őshonos, árvízálló növények és a laza szerkezetű, mély talajok képesek a nagy mennyiségű esővizet is elnyelni és a szennyező anyagokat kiszűrni. Ezenkívül az esőkertek csökkentik a gyepfelületet is, miközben olcsók, könnyen fenntarthatók és esztétikusak.

  1. Műtrágyahasználat megszüntetése vagy minimalizálása

A szokványos gyepápolás, például a helyi gazdaboltban vett fűmagok esetén azzal jár, hogy a földbe hatalmas mennyiségű vegyi anyagot juttatunk, amire egész egyszerűen nincs szükség. Az ilyen gyorsan felszabaduló műtrágyák és gyomirtók elválasztják a talajtól a tápanyagokat és elősegítik a betegségek kialakulását is, hiszen a gyep egészsége a kemikáliák használatára lesz utalva. Jobb megoldás, ha szerves trágyát használunk, de abból is csak annyit, amennyire tényleg szükség van – ez általában azt jelenti, hogy a gyártó által ajánlott mennyiség fele is elég. Ha trágyát használsz, mindenképp söpörd fel ha kövezett részre vagy más áthatolhatatlan felületre esik, ha szeretnéd, hogy az ivóvízbe ne jussanak be a belőle kioldódó anyagot. A legjobb megoldás, ha egyáltalán nem használsz műtrágyát, csak komposztot és szerves anyagokat juttatsz a talajba, rendszeresen levegőzteted azt, magasan hagyod a füvet, illetve mohát és földborítást is használsz.

  1. Alkalmazz természetes kártevőirtást és gyomirtást

A rovarirtók régóta károsítják a környezetet és az egészségünket. A DDT-t (diklór-difenil-triklóretánt) az Egyesült Államokban már 1972-ben betiltották, de még az Agent Orange-nek (narancssárga ügynöknekí) nevezett hatóanyag, amelyet a vietnami háború során is bevetetettek, még a történtek után 40 évvel is egészségügyi problémákat okoz a veteránoknak és a vietnami népességnek. Ráadásul a rovarirtókról nemrégiben kiderült, hogy a méhpopuláció csökkenéséhet is hozzájárultak, ami még a Fehér Ház és az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal szerint is aggodalomra ad okot. A jó hír viszont, hogy az Integrált kártevőmentesítés (IPM) a nemkívánatos kártevőket biztonságos és fenntartható módon szabályozza.

Az IPM olyan technikák kombinációját foglalja magában, mint a gyomok és rovarok kézi eltávolítása; olyan rovarok betelepítése, mint a recésszárnyú fátyolkák, imádkozó sáskák; vagy például őshonos növények ültetése, amelyek természetes módon ellenállnak a kártevőknek; illetve a természetes rovarölőszerek használata, mint a rovarirtó szappanok az atkák, levéltetvek, pajzstetvek, lárvák eltávolítására. A csigákat pedig el lehet kapni például sörrel megtöltött joghurtos dobozokkal, amelyeket a földbe mélyesztettünk vagy ha fél grapefruitok héját hagyjuk a növények körül. A levéltetvek és atkák pedig könnyen eltávolíthatók a katicabogarak segítségével. Azok számára, akik igazi vidéki hangulatot szeretnének, a csirkék is megoldást jelenthetnek, hiszen felcsipkedik az apró bogarakat, illetve ha szabadon mozoghatnak a kertbe, még meg is levegőztetik a talajt a kapirgálásukkal, és természetes trágyázást is biztosítanak.

Kerttervezés margójára

Ha van tehát lehetőségünk, mindenképp érdemes belevágni a környezetbarát kert kiépítésébe, hiszen jót teszünk velük, mi magunk pedig pénzt takarítunk meg. Kezdetben sok velük a munka, de miután elkészültek, minimális gondozást igényelnek.

Forrás: Tata & Howard

Fordította: Maksa Mónika

svg Scroll To Top